A rumináció és a szkizotip személyiségvonások összefüggései pszichotikus zavarral élők és sine morbo személyek körében

Although ru­mination and schizotypal traits can be considered transdiagnostic phenomena and can occur within non-clinical population as well, a relatively small number of research has been carried out on the topic involving both patient and non clinical participants. The aim of this study is to examine the rela­tionship between schizotypal traits and rumination using a transdiagnostic approach, involving participants living with psychotic disorders and sine morbo individuals. . We recruited participants living with psychotic disorders (paranoid schizophrenia, hebephrenia, schizoaffective disorder, etc.) (n = 30) and controls who had not been diagnosed with any mental illnesses (n = 67). The connection between rumination and schizotypal traits was examined by self-report questionnaire method in a cross-sectional arrangement. The Oxford-Liverpool Inventory was used to measure schizotypal traits, and the Ruminative Thought Style Questionnaire was used to determine the level of rumination.  . Schizotypal symptoms (β = 0.575; p < 0.001), especially cognitive disorganization (β = 0.459; p < 0.001) and unusual experiences (β = 0.221; p = 0.029) significantly explained the degree of rumination.  . Our results support the hypothesis that the association between rumination and schizotypic traits is due to decreased cognitive inhibitory functions. . Noha a rumináció és a szki­zotip vonások transzdiagnosztikus jelenségnek tekinthetőek, és egészséges populáción belül is előfordulhatnak, viszonylag kevés kutatás foglalkozott a téma vizsgálatával klinikai és mentális betegséggel nem rendelkező csoport együttes bevonásával. A jelen vizsgálat célja, hogy mentális betegséggel élő és egészséges személyeket összehasonlítva, transzdiagnosztikus megközelítéssel világítsa meg a szkizotip vonások és a rumináció kapcsolatát. . Pszichotikus zavarral élőket (paranoid szkizofrénia, hebefrénia, szkizo­affektív zavar stb.) (n = 30), valamint mentális betegséggel nem diagnosztizált kontrollszemélyeket (n = 67) toboroztunk. A rumináció és a szkizotip vonások összefüggéseit önbeszámolós kérdőíves módszerrel vizsgáltuk, keresztmetszeti elrendezéssel. A szkizotip vonások mérésére az Oxford-Liverpool Inventory, a rumináció szintjének meghatározására a Ruminatív Válaszstílus Kérdőív szolgált. . A vizsgálat eredményei szerint a szkizotip tünetek (β = 0,575; p < 0,001), azon belül is a kognitív dezorganizáltság (β = 0,459; p < 0,001) és a szokatlan élmények (β  = 0,221; p = 0,029) szignifikánsan magyarázták a rumináció mértékét.  . Felvethető, hogy a ru­mi­náció és a szkizotip vonások közötti összefüggés hátterében a kognitív gátló funkciók csökkent működése áll. .